Pataky István, az erdélyi Maszol hírportál főszerkesztő-helyettese válaszolt kérdéseinkre, és beszélt a romániai belpolitikáról, a nagy vihart kavart, zűrzavaros elnökválasztásról, a titkosszolgálatok szerepéről, valamint a romániai magyar politika helyzetéről és az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról. Balogh Gábor és Hont András interjúja.

Az RMDSZ közel negyedszázada nem ért el olyan jó eredményt a parlamenti választásokon, mint 2024-ben. Ugyanakkor az elnökválasztáson még soha nem voltak ennyire erősek a soviniszta, szélsőjobboldali jelöltek (Călin Georgescu és George Simion összesen közel 37 százalékot kaptak.) Összességében milyen évet zár az erdélyi magyarság? Mi történt Romániában az év végén?

Az RMDSZ a júniusi európai parlamenti és önkormányzati választásokon is jól szerepelt. A december elsejei parlamenti választásokat az elnökválasztás első fordulója után egy héttel tartották, így az ultranacionalista politikai táborhoz sorolt Călin Georgescu meglepő győzelme jelezte a szélsőségesek megerősödését. Erre épített mozgósító kampányt az RMDSZ. Magam is érzékeltem a veszélyérzet megerősödését a magyarok körében, sokan szó szerint féltek attól, hogy Romániában óriási fordulat is bekövetkezhet, akár a hatalmat is megszerezhetik magyarellenesek, a magyar képviselet pedig meggyengülhet. A profi mozgósítás és a valós félelemérzés összességében hozta meg az RMDSZ 6,4 százalékos eredményét. Olyanok is elkezdtek érdeklődni a politikai fejlemények iránt, s szavaztak az RMDSZ-re, akiket eddig hidegen hagytak a választások. Miután az RMDSZ két kulcsfontosságú minisztériumot vezethet az új kormányban, akár sikeres évzárásról is beszélhetünk a magyar érdekképviseletet illetően, az összkép viszont egyáltalán nem derűs. Az ultranacionalisták térnyerése egy olyan gátlástalan magyarellenes hangulatkeltést hozott a közösségi médiában, amelyre nagyon régóta nem volt példa. Nemcsak az RMDSZ-t szidalmazzák különböző influenszerek, politikusok, hanem általában az erdélyi magyarokat is, akik az egyik leggyakoribb vád szerint „Budapest segítségével irányítják Romániát”. Ma még nehéz megítélni, hogy az elnökválasztás érvénytelenítése, s az ennek kapcsán kialakult alkotmányos, politikai válság, a társadalmi elégedetlenség és a rekordszintű költségvetési hiány miatti megszorítások milyen irányba terelik Romániát 2025-ben.

Megvédték az országot az orosz beavatkozástól, miként az Alkotmánybíróság, a kormány és Iohannis elnök látja, vagy „alkotmányos államcsíny” történt, ahogyan az első fordulót megnyerő Georgescu mellett a második helyezett Elena Lasconi is értékeli?

Nincs egyértelmű válasz. Hitkérdéssé vált a helyzet megítélése. Az ultranacionalisták támogatói elhiszik államcsínyről, a...