Itt Közép-Kelet Európában megesik, hogy az borzolja a közvéleményt, melyik médium került új tulajdonoshoz, és/vagy hogyan vált irányt a politikai nyomásgyakorlásnak és széljárásnak megfelelően. Valamennyire érthető ez, hiszen a hírfogyasztó közvélemény számára nem csak a tájékoztatást jelenti a kedvenc csatornájuk vagy újságjuk, hanem az identitásuk része is az adott médium fogyasztása és támogatása, azon keresztül tudnak megélni egyfajta közösséget másokkal.

Nos, Amerikában fejlett demokrácia van, így ott nem szarral gurítanak, hanem az ilyen hatalmi harcok egyből százmilliós nagyságrendű embert érintenek, mivel a tömegtájékoztatás erejével rendelkező médiumok nem tv-csatornák vagy lapok, hanem közösségi platformok. Amerika pedig ebben is a világ vezetője szerepét játszotta, és nem úgy tűnik, hogy ezt a pozícióját fel szeretné adni: így amikor az elmúlt években a kínai TikTok világhódító útjára indult, már rögtön az elején megszólaltak azok az óva intő hangok, melyek szerint az alkalmazás a kínai kommunista párt trójai falova, melynek segedelmével amerikaiak milliónyinak az adatai kerülhetnek a vörösök illetéktelen kezébe.

Ez az érv aztán kissé csálén állt meg. Egyrészt a Snowden-szivárogtatások már a világ színe elé tárták, hogy Amerika teljesen magától értetődően hallgatja le még a saját szövetségeseit is, másrészt pedig a "személyes adatért cserébe tölthetsz fel szelfit, amire kapsz majd sok lájkot" ördögi alkuja már szépen felkészítette lelkileg a világ lakosságát arra, hogy az ilyen privátszféráját érintő, a totális megfigyelő állam rémével kecsegtető aggodalmait derűsen elhessegesse. Már azt is kiröhögik, aki csak felhozza az 1984-at, és Orwell tényleg nem írt arról semmit, hogy az arc, amelyet a bakancs tapos majd az örök idők végezetéig, még idülten vigyorog is majd hozzá.

Mindenesetre ehhez kapcsolódik a nemzetbiztonsági kockázattal érvelés, ami rámutat arra, hogy hasonló esetben Kína sem habozott kitiltani a piacairól olyan tech-óriásokat, mint a Google, a Facebook vagy a Twitter. Csak míg a keresőóriást sikeresen vették rá a kínaiak, hogy a helyi szabályokhoz szabja a cenzúrázási gyakorlatát, a kivonulást pedig végül az amerikaiak harcolták ki, addig a két nagy közösségi médium kitiltása 2009-ben történt, miután Hszincsiang tartomány székhelyén, Ürümcsiben etnikai zavargások törtek ki, amelyeknek a megfékezésére a kínai állam lekapcsolta a régióban a távközlési szolgáltatásokat, az amerikai platformok...