😁🇭🇺💪Vannak lényegtelennek tűnő, apró pillanatok az életben, amelyek valahogy aztán mégis megmaradnak az emlékezetben. Ilyen volt például a 2004-es családi találkozónk Kaliforniában. Onnan Seattle-be repültünk egy Grand Canyon-túrára a Los Angeles-i unokatestvérekkel.

A repülőtérről taxival mentünk a hotelbe. Egy negyven év körüli férfi vezetett. Vasalt, fehér inget viselt és precízen megkötött nyakkendőt. Jobban illett volna egy limuzinba, mint ebbe a kis zöld városi taxiba, de mindenesetre az, hogy így alakult, kényelmesebbé tette az utazást. Üdítő volt az is, hogy beszélgetett velünk. Bemutatta a város nevezetességeit és földrajzát, a Mount Rainier távoli vonulatát, a Seattle Needle-t, és persze fiamnak a Mariner baseballstadiont. New Yorkban sajnos már nincsenek ilyen taxisok, ott csak ülünk csendesen a plexiablak mögött, és bámulunk.

Kiderült, hogy repülőgépmérnök volt a híres Boeing-vállalatnál, aminek Seattle a fellegvára. Onnan rúgták ki nemrég egy leépítés során. Elmondta, hogy a Boeing már 1992 óta tart fenn egy moszkvai lerakatot (Tupoljev-mérnökökkel), ahová végül is átvitték az ő tervezői munkáját is. Ezzel kivégezték a csoportját. A vállalat többi részlege sem járt jobban. A vázakat, a repülőgéptörzset és a szárnyakat ma már Kínában és Mexikóban gyártják, a nagy turbinákat és az elektronikus rendszert Koreában. Ami Seattle-ben marad, az a végső összeszerelés – bár lassan már az is átkerül Mexikóba –, és az adminisztrációs központ. 2024-es adatok szerint ma a Boeing-repülőgépgyártás több mint hetven százaléka kiszervezett.

Mindezt panasz nélkül mondta, talán ezért maradt meg bennem ilyen mélyen. Neki is három gyermeke van, mesélte, két munkából tartja el őket.

A gazdaságról lehet teoretikusan beszélni, de így valahogy elvész valami a számok halmaza között. Mindig jobban érdekelt, hogyan élik meg az emberek a gazdasági élet hullámzásait – ebben a pillanatban az amerikai vámpolitika következményeit.

A mi amerikai családunk öt részre oszlik: Kalifornia, Texas, Florida, New York–Connecticut, és van egy unokatestvér Minnesotában is. Ez utóbbi tipikus liberális társaság, mindig panaszkodnak, leginkább Trumpra, de ugyanakkor a legnagyobb bajuk az, hogy az Obama elnök által betelepített közel százezer szomáliai migráns tönkretette az egykor híresen biztonságos St. Paul–Minneapolis-körzetet. Most nincs más választásuk, minthogy meneküljenek a külvárosok tisztasága és biztonsága felé.

A kaliforniai...